Bolgár szótár
Bolgár szótár a FacebookonBolgár fordítás a Twitteren

Bolgár nyelvtan

A bolgár nyelv a délszláv nyelvek közé tartozik. Írása cirillírás.

 

I./ A bolgár ábécé 30 betűből áll:

 

Аа Бб Вв Гг Дд Ее Жж Зз Ии Йй

/a/ /b/ /v/ /g/ /d/ /e/ /zs/ /z/ /i/ /j/ > magyar hangok

 

Кк Лл Мм Нн Оо Пп Рр Сс Тт Уу

/k/ /l/ /m/ /n/ /o/ /p/ /r/ /sz/ /t/ /u/ > magyar hangok

 

Фф Хх Цц Чч Шш Щщ Ъъ Ьь Юю Яя

/f/ /h/ /c/ /cs/ /s/ /st/ /ǎ/ /j/ /ju/ /ja/ > magyar hangok

 

 

Megjegyzések:

kemény jel: Ъъ /ǎ/ - kiejtése hasonlít leginkább a magyar /ö/-re.

lágy jel: Ьь /j/ - csak az о betűvel együtt (ьо) használja a mai bolgár nyelv, például:

hímnemű: син (стол) = kék (szék)

semlegesnemű: сѝньо (морѐ) = kék (tenger)

kiejtése körülbelül: /szinyo/(more)

A lágy jel előtt mindig mássalhangzó áll.

 

II./ Hangtan:

 

1/. Magánhangzók: a fenti ábécében aláhúzott;

2/. Mássalhangzók: a fenti ábécében nincs aláhúzva;

3/. A magánhangzók rövidek. Kiejtésnél ezeket zártabban kell képezni.

 

 

III/. Nyelvi sajátosságok:

 

1/. A szóhangsúly nem kötött, minden szóban más-más magánhangzón állhat, ami jelentésbeli különbségeket is vonhat maga után:

вълна̀ = hullám па̀ра = gőz

въ̀лна = gyapjú пара̀ = pénz

Ez az oka annak, hogy a szótárainkban a hangsúlyt mindenhol megjelöltük (ferde ékezettel).

 

2/. A határozott névelő használata:

 

a/. hímnemű főneveknél:

враг = ellenség (határozatlan)

HATÁROZOTT:

врага̀ = az ellenség (NEM az alany a mondatban: Глѐда врага̀. /Nézi az ellenséget./)

врагъ̀т = az ellenség (az ALANY a mondatban: Врагъ̀т ѝдваше. /Az ellenség jött./)

 

b/. nőnemű főneveknél:

врата̀ = ajtó (határozatlan)

HATÁROZOTT (akár az alany szerepében, akár nem):

врата̀та = az ajtó

(Példa: Затворѝ врата̀та.=Csukd be az ajtót. /nem alany/ Врата̀та се отво̀ри.=Kinyílt az ajtó.)

c/. semlegesnemű hímneveknél (mint a nőneműek esetében):

дърво̀ = fa

дърво̀ = a fa

 

d/. többes számban (mint a nő- és semlegesneműek esetében):

къ̀щи = házak

къ̀щите = a házak

 

3/. csak nagyon kevés (speciális) esetben van névszóragozás:

 

a/. főneveknél:

alanyeset /брат=testvér/

megszólító eset /бра̀те=tesó/

 

b/. névmásoknál:

alanyeset /кой = ki/

tárgyas eset /кого̀ = kit/

részes eset /кому̀ = kinek/

 

4/. Főnévi igenév: /да+ige 3.sz. egyes számban/ példa: / да напра̀ви = mecsinálni/

 

5/. Van öt igeidő (jelen=сега̀шно; befejezett múlt=мѝнало свъ̀ршено; folyamatos múlt=мѝнало нѐсвършено; ) és öt alapvető igemód:

a/. az öt igeidő a négy igemódban: felszólító, feltételes, kötő- és elmesélő mód;

illetve

b/. kilenc igeidő az ötödik - kijelentő igemódban: jelen=сега̀шно; befejezett múlt=мѝнало свъ̀ршено; folyamatos múlt=мѝнало нѐсвършено; határozatlan múlt=мѝнало неопределѐно; régmúlt=мѝнало предварѝтелно; jövő=бъ̀деще; jövőbeli múlt=бъ̀деще предварѝтелно; múltbeli jövő=бъ̀деще в мѝналото; régmúlt jövő=бъ̀деще предварѝтелно в мѝналото.

Példák: (1.=én; 2.=te; 3.=ő)

Jelen idő: 1. ѝскам (akarok) 2. ѝскаш (akarsz) 3. ѝска (akar)

Befejezett múlt idő: 1. ѝсках (akartam) 2. иска̀ (akartál) 3. иска̀ (akart)

Folyamatos múlt idő: 1. ѝсках (akartam) 2. ѝскаше (akartál) 3. ѝскаше (akart)

Határozatlan múlt: 1. ѝскал съм (akartam) 2. ѝскал си (akartál) 3. ѝскал е (akart)

Régmúlt: 1. бях ѝскал (akartam) 2. бѐше ѝскал (akartál) 3. бѐше ѝскал (akart)

Jövő idő: 1. ще ѝскам (akarni fogok) 2. ще ѝскаш (akarni fogsz) 3. ще ѝска (akarni fog)

Jövőbeli múlt idő*: 1. ще съм ѝскал 2. ще си ѝскал 3. ще е ѝскал

Múltbeli jövő idő*: 1. щях да ѝскам 2. щѐше да ѝскаш 3. щѐше да ѝска

A régmúlt jövő ideje*: 1. щях да съм ѝскал 2. щѐше да си ѝскал 3. щѐше да е ѝскал

*Az utóbbi három igeidő alapvetően összetett mondatokban fordul elő, így a magyar fordítása a konkrét mondat függvényében változhat.

 

6/. A szórend meglehetősen szabad, de a megszokott az egyenes szórend:

ALANY > ÁLLÍTMÁNY > TÁRGY > BŐVÍTMÉNYEK

Стопа̀нката пода̀де ча̀шата на непознатѝя.

A gazdasszony odaadta a poharat az ismeretlennek.

 

7/. A számnév, melléknév és névmás NEM-ben a hozzárendelt főnév szerint változik:

 

SZÁMNÉV > NÉVMÁS > MELLÉKNÉV > FŐNÉV

едѝн ня̀какъв въ̀трешен смут < HÍMNEMŰ FŐNÉV

egy valamilyen belső zavar

 

една̀ ня̀каква въ̀трешна бо̀лка < NŐNEMŰ FŐNÉV

egy valamilyen belső fájdalom

 

едно̀ ня̀какво въ̀трешно чу̀вство < SEMLEGESNEMŰ

egy valamilyen belső megérzés

 

еднѝ ня̀какви въ̀трешни гласовѐ < TÖBBES SZÁM

valamilyen belső hangok



Magyar nyelvtan

I/. A magyar ábécé (Унгарска азбука; в /скоби/ е приблизителното произношение):

 

A a, Á á, B b, C c, Cs cs, D d, Dz dz, Dzs dzs, E e, É é, F f, G g,

/о/ /аа/ /б/ /ц/ /ч/ /д/ /дз/ /дж/ /е/ /ей//ф//г/

 

Gy gy, H h, I i,Í í, J j, K k, L l, Ly ly, M m, N n, Ny ny, O o,

/гй/ /х/ /и/ /ий/ /й/ /к/ /л/ /й/ /м/ /н/ /нй/ /о/

 

Ó ó, Ö ö, Ő ő, P p, Q q, R r, S s, Sz sz, T t, Ty ty, U u, Ú ú,

/оо/ /ьо, йо/ /ьо, йо/ /п/ /к/ /р/ /ш/ /с/ /т/ /тй/ /у/ /уу/

 

Ü ü, Ű ű, V v, W w, X x, Y y, Z z, Zs zs

/ю/ /юу/ /в/ /в//кс/ /и/ /з/ /ж/

 

II/. Hangtan (ФОНЕТИКА):

1/. В унгарския език ударението (szóhangsúly) пада ВИНАГИ на първата сричка.

2/. Всички гласни се произнасят по-отворено отколкото на български. Гласните са къси и дълги (в горната азбука са подчертани). Думи с дълги гласни, напр.:

álom/сън/ (произнася се: а̀а̀лом)

élet/живот/ (произнася се почти: ейлет)

ír/пише/ (произнася се: ийр)

ólom/олово/ (произнася се почти: оолом)

őz/сърна/ (произнася се почти: йоз)

út/улица/ (произнася се почти: уут)

űz/гони/ (произнася се почти: юуз)

 

III/. Szófajok és ragozásuk (ЧАСТИ НА РЕЧТА И СПРЯГАНЕТО ИМ):

 

1/. Ige (ГЛАГОЛ)

a/. alanyi ragozás (НЕОПРЕДЕЛЕНО): mond valamit/казва (нещо)/

b/. tárgyas ragozás (ОПРЕДЕЛЕНО): mondja, hogy/казва, че/

 

2/. Igeidők (ГЛАГОЛНИ ВРЕМЕНА – в унгарския език има три времена):

 

a/. Jelen idő (СЕГАШНО ВРЕМЕ) /1.=аз; 2.=ти; 3.=той, тя, то/

 

ALANYI (НЕОПРЕДЕЛЕНО ПРЯКО ДОПЪЛНЕНИЕ)

1.akarok 2. akarsz 3. akar

искам искаш иска

Примери: Nagy akarok lenni. Akarok egy perc nyugalmat. Mit is akarok?

/Искам да съм голям./ /Искам една минута спокойствие/ /Какво ли искам?/

няма допълнение прякото допълнение е неопределено

 

TÁRGYI (ОПРЕДЕЛЕНО ПРЯКО ДОПЪЛНЕНИЕ)

1.akarom 2. akarod 3. akarja

искам искаш иска

Примери: Azt akarom, hogy békén hagyjanak. = Искам да ме оставят на мира.

Akarom azt a cipőt. = Искам онези обувки.

Érezni akarom az életet. = Искам да чуствам живота.

И в трите случая допълнението е определено, напълно конкретизирано.

 

b/. Múlt idő (МИНАЛО ВРЕМЕ) /1.=аз; 2.=ти; 3.=той, тя, то/

ALANYI (НЕОПРЕДЕЛЕНО ПРЯКО ДОПЪЛНЕНИЕ)

1.akartam 2. akartál 3. akart

исках искаше иска/искаше

TÁRGYI (ОПРЕДЕЛЕНО ПРЯКО ДОПЪЛНЕНИЕ)

1.akartam 2. akartad 3. akarta

исках искаше иска/искаше

 

c/. Jövő idő (БЪДЕЩЕ ВРЕМЕ) /1.=аз; 2.=ти; 3.=той, тя, то/

ALANYI (НЕОПРЕДЕЛЕНО ПРЯКО ДОПЪЛНЕНИЕ)

1.fogok akarni 2. fogsz akarni 3. fog akarni

ще искам ще искаш ще иска

TÁRGYI (ОПРЕДЕЛЕНО ПРЯКО ДОПЪЛНЕНИЕ)

1.fogom akarni 2. fogod akarni 3. fogja akarni

ще искам ще искаш ще иска

 

3/. Főnév (СЪЩЕСТВИТЕЛНО) – нарицателни и собствени имена.

 

4/. Melléknév (ПРИЛАГАТЕЛНО) – степенуване:

jó (хубав) jobb (по-хубав) a legjobb (най-хубав)

 

5/. Számnév (Числителни)

 

6/. Névmás (Местоимение)

 

7/. Спрягане на имената (3/., 4/., 5/. и 6/.)

a/. birtokos ragok (принадлежни окончания-подчертаната част на думите):

házam (моята къща) házad (твоята къща) háza (неговата/нейната къща)

vérem véred vére

моята кръв твоята кръв неговата/нейната кръв

b/. tárgyi ragok (като допълнение):

autót nyolcat kéket

кола осем син

c/. más ragok (други окончания):

за място: autón (на кола); autóban (в кола)

за време: nyolctól (от осем)

за притежание: a kéknek (на синия)

за множествено число: autók (коли); kékek (сини); városok (градове).

 

8/. Határozószó (Наречие) – за място (itt=тук; ott=там; hol?=къде?), за време (most=сега; akkor=тогава; mikor=кога), за начин (így=така; hogyan=как), за състояние (egyedül=сам).

 

9/. Igekötő (Глаголни представки) – bemegy (влиза); kimegy (излиза);

 

10/. Névutó (Следлог) – както българските предлози, но се пишат след думата, за която се отнасят: alatt (под); előtt (пред); fölött (над); felé (към); mellett (до); mögött (зад), т.н.

 

11/. Más szófajok (Други части на речта) – а/. инфинитив, (дее)причастие; б/. междуметия; в/. предлог; г/. съюз; д/. частица.

 

Bármilyen probléma vagy kérdés is merülne fel, a Kapcsolat menüpontban található mezők kitöltésével, illetve elküldésével jelezheted azt nekünk.

 
SzótárRólunkFelhasználási feltételekSúgóRövidítésekNyelvtanKapcsolat

bolgarmagyarszotar.hu © 2012-2017 Minden jog fenntartva